Hírek

A Magyar Kultúra Napja

2017-01-23

1823. január 22-én - immár 194. éve - született meg Kölcsey Ferenc Himnusz című halhatatlan remekműve. Ezt a napot 1989 óta a Magyar Kultúra Napjaként ünnepeljük.

Ebből az alkalomból iskolánk kiállítást rendezett Takács Győző érdemes művész alkotásaiból. A megnyitón Csányi Tamás emlékezett meg a magyar kultúráról, majd Fekete Csilla 9. A osztályos tanuló elszavalta a Himnuszt.

A Himnusz felelevenítéséhez sosem kell alkalom. Valahányszor megszólal, mindig él, mindig ad valami újat. E műből merít 194 éve a magyar nemzet ösztönzést, eszmét és erőt.

A kiállításon Takács Győző grafikai, képzőművészeti alkotásaiból láthattunk néhány felvillanásnyi, mozaikszerű anyagot. Ezek a grafikák erőteljesen térhatásúak. Az alkotások három téma köré rendeződnek. Találhatunk ott képeket a korábbi időszakokból: József Attila, Ady Endre, Kondor Béla, Petőfi, Golgota illusztrációkat; groteszk világot felelevenítő novellákhoz készült tollrajzokat.

A képek mellett jelentősek a békéscsabai Jókai Színháznak tervezett díszletek és színházi plakátok is, melyek mind eredeti nyomatok.

Végezetül helyet kaptak a szobrászati alkotások Mezőtúr városának kútjáról, a Dr. Spett Ernőről illetve Trefort Ágostról készült mellszobor fényképmásolata is.



Vissza a hírekhez


Legfrissebb video

Napi ige a református Bibliaolvasó Kalauz alapján

„mindenkinek saját kegyelmi ajándéka van Istentől:...”
(1Kor 7,1–16)

1 Amiről pedig írtatok, arra ezt válaszolom: jó a férfinak asszonyt nem érinteni. 2 A paráznaság miatt azonban mindenkinek legyen saját felesége, és minden asszonynak saját férje. 3 A férj teljesítse kötelességét felesége iránt, hasonlóan a feleség is a férje iránt. 4 A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; ugyanúgy a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége. 5 Ne fosszátok meg magatokat egymástól, legfeljebb közös megegyezéssel egy időre, hogy szabaddá legyetek az imádkozásra, de azután legyetek ismét együtt, nehogy megkísértsen a Sátán titeket azáltal, hogy képtelenek vagytok magatokon uralkodni. 6 Ezt pedig engedményként mondom, nem parancsként. 7 Szeretném, ha minden ember úgy volna, mint én magam is; viszont mindenkinek saját kegyelmi ajándéka van Istentől: kinek így, kinek amúgy. 8 A nem házasoknak és az özvegyeknek pedig ezt mondom: jó nekik, ha úgy maradnak, mint én is. 9 Ha azonban nem tudják magukat megtartóztatni, házasodjanak meg, mert jobb házasságban élni, mint égni. 10 A házasoknak pedig nem én parancsolom, hanem az Úr, hogy az asszony ne váljon el a férjétől. 11 Ha azonban elválik, maradjon házasság nélkül, vagy béküljön ki férjével! A férj se bocsássa el feleségét! 12 A többieknek pedig én mondom, nem az Úr: ha egy testvérnek hitetlen felesége van, aki kész vele élni, ne bocsássa el! 13 És ha egy asszonynak hitetlen férje van, aki kész vele élni, ne hagyja el a férjét! 14 Mert a hitetlen férj meg van szentelve hívő felesége által, a hitetlen feleség pedig hívő férje által; különben gyermekeitek is tisztátalanok volnának, így azonban szentek. 15 Ha pedig a hitetlen házastárs válni akar, váljék el, nincs szolgaság alá vetve a hívő férj vagy a hívő feleség az ilyen esetekben. Mert arra hívott el minket az Isten, hogy békességben éljünk. 16 Mert mit tudod te, asszony, vajon megmentheted-e a férjedet? Vagy mit tudod te, férfi, vajon megmentheted-e a feleségedet?

Pál nem volt ellensége a házasságnak, sem a házasságon belüli szexualitásnak. Az ő értékrendjében első helyen az Istennel való mély kapcsolat állt, amit második helyen a Jézusért végzett engedelmes szolgálat követett. Aki házas, annak az életében Isten akarata szerint a második helyen nem a szolgálat, hanem házastársa és családja áll. Pál számára olyan fontos volt a szolgálat, hogy nem nősült meg. Tisztességesen járt el. Itt azt kéri, hogy aki megházasodott, az is legyen tisztességes, és ne házassága és családja kárára végezze a szolgálatot.

RÉ 217 MRÉ 301