Iskolánkról



Könyvtárunk

Az iskola könyvtára egyidős az ország egyik legrégebbi középiskolájával, tehát alapítása 1530-ra tehető. A református egyház kebelében működő intézmény sokáig a Debreceni Kollégium partikulája volt. A kezdetektől a peregrinusok, öregdiákok sok-sok könyvet ajándékoztak az iskolának, így - ha rendszertelenül is -, de évről évre gyarapodott a kötetek száma.

Már a korai időszakban az intézetbe járó, szegény családból való diákokat azzal is segítették, hogy használatra tankönyveket kaptak ("ex libris orphanorum"). 1940-ben már 1068 kötetes volt az Ifjúsági Segélyző Egyesület könyvtára.

A múlt század hetvenes éveitől megjelenő iskolai Értesítők szinte minden évben közölték a könyvtár évi gyarapodását. Az 1902-ben kiadott Magyar Minerva szerint ekkor a könyvtár állománya 5186 kötet volt, tíz év múlva ez a szám megközelítette a 10.000-et.

Ertsey Dániel, aki mezőtúri lelkipásztor volt 1777-1809-ig, kezdte meg a könyvek szakok, témák szerinti besorolását. Az első mai értelemben is könyvtárosi munkát az intézményben Vékony Sándor, akkori vallástanár végezte, aki már tervszerű állománygyarapítást folytatott, szabályos leltárkönyveket vezetett. Fennmaradt egy általa 1900-ban kiadott betűsoros jegyzék a könyvtár akkori anyagáról. Ebből megállapítható, hogy a viharos XX. század igen megviselte a könyvállományt: a tanári könyvtárat kb. 50-, az ifjúsági könyvtárat kb. 80%-os veszteség érte. A könyvtár igen értékes különgyűjteményekkel is gyarapodott, két öregdiák, akik az iskola részére igen sokat ajándékoztak: Czebe Gyula klasszika-filológus (1887-1930) és Erdélyi József költő (1896-1978).

Tetemes azoknak a könyveknek a száma, melyek egykor az iskolában tanítóknak vagy később írókká, tudósokká vált tanulóknak a művei. Közülük is értékesek Szép Ernő: Első csokor és Tamkó Sirató Károly: Az Élet tavaszán című verseskötetei, melyek Mezőtúron jelentek meg, 1902-ben, illetve 1921-ben, amikor még mindketten az Alma Mater diákjai voltak.

Az államosítás után (1948), az intézmény újra református gimnáziummá vált 1992-ben. Ez a könyvtár állományában is lendületes gyarapodást hozott. 1996-ban a helyi református egyházból került át könyvtárunkba mintegy 800 darab becses könyvritkaság. Nagy számban szerzünk be szépirodalmi, és a humán tudományágakat képviselő műveket, különös tekintettel a vallásos, valamint a helytörténeti irodalomra. Gyűjtjük az audiovizuális és számítógépes dokumentumokat is, természetesen szem előtt tartva a tanárok, diákok igényeit.

Ma a könyvtárban összesen 45 ezer kötet van, ami így oszlik meg: 22 ezer könyv az ifjúsági könyvtárban, 8 ezer a raktárban, 12 ezer kötet a múzeumi könyvtárban, 3 ezer bekötött folyóirat szintén a múzeumi könyvtárban.

1997-ben a SOROS Alapítvány jóvoltából számítógépet kapott a könyvtár, melyen folyamatosan folyik az állomány feldolgozása, illetve a napi kölcsönzés. A könyvtárban gyakran tartanak a diákok irodalmi esteket, vetélkedőket, de itt készültek az iskolai újságok, a "Szárnypróba, 1998" és a "Szárnypróba, 2000" című diákantológiák is, újabban a Jó Pásztor c. gyülekezeti híradó.


Legfrissebb video

Napi ige a református Bibliaolvasó Kalauz alapján

„Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi”
(Péld 18,17–24)

17 Igaznak látszik az, aki először szól a perben, de sorra kerül ellenfele is, és megcáfolja. 18 A sorsvetés megszünteti a viszálykodást, és szétválasztja az erőszakosakat.19 A rászedett testvér hozzáférhetetlenebb az erős városnál, és a viszály olyan, mint városkapun a zár. 20 Amit mond az ember, annak a gyümölcséből fog jóllakni a teste, és amit a beszéde terem, azzal kell jóllaknia. 21 Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi. 22 Aki jó feleséget talált, kincset talált, és elnyerte az Úr jóakaratát. 23 Könyörögve szól a szegény, de a gazdag keményen válaszol. 24 Van ember, aki bajba juttatja felebarátait, de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.

„Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi" (21). A szó elszáll? Jézus bántó szavainkat a gyilkossággal együtt említi (Mt 5,22), és figyelmeztet, hogy felelőtlen beszédünknek önmagunkra nézve is komoly következménye van (Mt 12,36–37). Nem kellene Isten kegyelmét kérve sokkal jobban odafigyelni a beszédünkre?

RÉ 89 MRÉ 89