Iskolánkról



Könyvtárunk

Az iskola könyvtára egyidős az ország egyik legrégebbi középiskolájával, tehát alapítása 1530-ra tehető. A református egyház kebelében működő intézmény sokáig a Debreceni Kollégium partikulája volt. A kezdetektől a peregrinusok, öregdiákok sok-sok könyvet ajándékoztak az iskolának, így - ha rendszertelenül is -, de évről évre gyarapodott a kötetek száma.

Már a korai időszakban az intézetbe járó, szegény családból való diákokat azzal is segítették, hogy használatra tankönyveket kaptak ("ex libris orphanorum"). 1940-ben már 1068 kötetes volt az Ifjúsági Segélyző Egyesület könyvtára.

A múlt század hetvenes éveitől megjelenő iskolai Értesítők szinte minden évben közölték a könyvtár évi gyarapodását. Az 1902-ben kiadott Magyar Minerva szerint ekkor a könyvtár állománya 5186 kötet volt, tíz év múlva ez a szám megközelítette a 10.000-et.

Ertsey Dániel, aki mezőtúri lelkipásztor volt 1777-1809-ig, kezdte meg a könyvek szakok, témák szerinti besorolását. Az első mai értelemben is könyvtárosi munkát az intézményben Vékony Sándor, akkori vallástanár végezte, aki már tervszerű állománygyarapítást folytatott, szabályos leltárkönyveket vezetett. Fennmaradt egy általa 1900-ban kiadott betűsoros jegyzék a könyvtár akkori anyagáról. Ebből megállapítható, hogy a viharos XX. század igen megviselte a könyvállományt: a tanári könyvtárat kb. 50-, az ifjúsági könyvtárat kb. 80%-os veszteség érte. A könyvtár igen értékes különgyűjteményekkel is gyarapodott, két öregdiák, akik az iskola részére igen sokat ajándékoztak: Czebe Gyula klasszika-filológus (1887-1930) és Erdélyi József költő (1896-1978).

Tetemes azoknak a könyveknek a száma, melyek egykor az iskolában tanítóknak vagy később írókká, tudósokká vált tanulóknak a művei. Közülük is értékesek Szép Ernő: Első csokor és Tamkó Sirató Károly: Az Élet tavaszán című verseskötetei, melyek Mezőtúron jelentek meg, 1902-ben, illetve 1921-ben, amikor még mindketten az Alma Mater diákjai voltak.

Az államosítás után (1948), az intézmény újra református gimnáziummá vált 1992-ben. Ez a könyvtár állományában is lendületes gyarapodást hozott. 1996-ban a helyi református egyházból került át könyvtárunkba mintegy 800 darab becses könyvritkaság. Nagy számban szerzünk be szépirodalmi, és a humán tudományágakat képviselő műveket, különös tekintettel a vallásos, valamint a helytörténeti irodalomra. Gyűjtjük az audiovizuális és számítógépes dokumentumokat is, természetesen szem előtt tartva a tanárok, diákok igényeit.

Ma a könyvtárban összesen 45 ezer kötet van, ami így oszlik meg: 22 ezer könyv az ifjúsági könyvtárban, 8 ezer a raktárban, 12 ezer kötet a múzeumi könyvtárban, 3 ezer bekötött folyóirat szintén a múzeumi könyvtárban.

1997-ben a SOROS Alapítvány jóvoltából számítógépet kapott a könyvtár, melyen folyamatosan folyik az állomány feldolgozása, illetve a napi kölcsönzés. A könyvtárban gyakran tartanak a diákok irodalmi esteket, vetélkedőket, de itt készültek az iskolai újságok, a "Szárnypróba, 1998" és a "Szárnypróba, 2000" című diákantológiák is, újabban a Jó Pásztor c. gyülekezeti híradó.


Legfrissebb video

Napi ige a református Bibliaolvasó Kalauz alapján

„mindenkinek saját kegyelmi ajándéka van Istentől:...”
(1Kor 7,1–16)

1 Amiről pedig írtatok, arra ezt válaszolom: jó a férfinak asszonyt nem érinteni. 2 A paráznaság miatt azonban mindenkinek legyen saját felesége, és minden asszonynak saját férje. 3 A férj teljesítse kötelességét felesége iránt, hasonlóan a feleség is a férje iránt. 4 A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; ugyanúgy a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége. 5 Ne fosszátok meg magatokat egymástól, legfeljebb közös megegyezéssel egy időre, hogy szabaddá legyetek az imádkozásra, de azután legyetek ismét együtt, nehogy megkísértsen a Sátán titeket azáltal, hogy képtelenek vagytok magatokon uralkodni. 6 Ezt pedig engedményként mondom, nem parancsként. 7 Szeretném, ha minden ember úgy volna, mint én magam is; viszont mindenkinek saját kegyelmi ajándéka van Istentől: kinek így, kinek amúgy. 8 A nem házasoknak és az özvegyeknek pedig ezt mondom: jó nekik, ha úgy maradnak, mint én is. 9 Ha azonban nem tudják magukat megtartóztatni, házasodjanak meg, mert jobb házasságban élni, mint égni. 10 A házasoknak pedig nem én parancsolom, hanem az Úr, hogy az asszony ne váljon el a férjétől. 11 Ha azonban elválik, maradjon házasság nélkül, vagy béküljön ki férjével! A férj se bocsássa el feleségét! 12 A többieknek pedig én mondom, nem az Úr: ha egy testvérnek hitetlen felesége van, aki kész vele élni, ne bocsássa el! 13 És ha egy asszonynak hitetlen férje van, aki kész vele élni, ne hagyja el a férjét! 14 Mert a hitetlen férj meg van szentelve hívő felesége által, a hitetlen feleség pedig hívő férje által; különben gyermekeitek is tisztátalanok volnának, így azonban szentek. 15 Ha pedig a hitetlen házastárs válni akar, váljék el, nincs szolgaság alá vetve a hívő férj vagy a hívő feleség az ilyen esetekben. Mert arra hívott el minket az Isten, hogy békességben éljünk. 16 Mert mit tudod te, asszony, vajon megmentheted-e a férjedet? Vagy mit tudod te, férfi, vajon megmentheted-e a feleségedet?

Pál nem volt ellensége a házasságnak, sem a házasságon belüli szexualitásnak. Az ő értékrendjében első helyen az Istennel való mély kapcsolat állt, amit második helyen a Jézusért végzett engedelmes szolgálat követett. Aki házas, annak az életében Isten akarata szerint a második helyen nem a szolgálat, hanem házastársa és családja áll. Pál számára olyan fontos volt a szolgálat, hogy nem nősült meg. Tisztességesen járt el. Itt azt kéri, hogy aki megházasodott, az is legyen tisztességes, és ne házassága és családja kárára végezze a szolgálatot.

RÉ 217 MRÉ 301