A szolnoki Verseghy Ferenc gimnázium által meghirdetett Bacsó Nándor megyei Földrajz Verseny az egykori földrajztudósnak állít emléket, akinek fő szakterülete Magyarország éghajlata volt. A versenyt április 5-én került megrendezésre. Intézményünket Benke Laura 10. B osztályos tanuló képviselte, nagyon szoros versenyben 7. helyezést ért el. Eredményéhez gratulálunk!
Benke Laura 10.B osztályos tanuló 7. helyezés
felkészítő tanár: Cihat Annamária
Gratulálunk!
BACSÓ NÁNDOR
agrometeorológus
1904 – 1974

Szolnokon született 1904. március 13-án. Itt járt elemi iskolába és gimnáziumba. 1922-ben érettségizett a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. 1927-ben szerzett matematika – fizika szakos tanári oklevelet a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Tagja volt az Eötvös Kollégiumnak.
Harminc évig dolgozott az Országos Meteorológiai Intézetben. 1927-34-ig munkatársi, 1934-55-ig osztályvezetői, 1955-57-ig főosztályvezetői beosztásban. Irányította az országos csapadékmérő hálózat tevékenységét, ellátta az agromteo-rológiai teendőket, szerkesztette az Időjárás című folyóíratot.
1927-től részt vett a kertészmérnökök és az agrármérnökök oktatásában. A Gödöllői Agrártudomány Egyetemen tanította az éghajlattant és az agrometeorológiát. 1954-57-ig félállásban , 1957-67-ig főállásban a GATE tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1967-től nyugdíjazásáig /1972/ a Kertészeti Egyetem Matematika-Fizika-Agrometeorológia tanszékét vezette. 1974. május 29-én halt meg Budapesten.
Éghajlattani, főként a mikroklimával és az agrometeorológiával kapcsolatos kutatásai jelentősek. Élete utolsó éveiben a környezetvédelem megoldatlan kérdéseire kereste a választ.
1941-ben doktorált, 1953-ban nyerte el a kandidátusi, 1959-ben az akadémiai doktori fokozatot földrajztudományokból. 1966-ban a kertészeti-és szőlészeti tudományok “honoris causa” doktora lett. 1957-től elnöke volt az MTA Agrometeorológiai , majd a Meteorológiai Tudományos Bizottságának. Tagja volt az akadémia Földrajzi Főbizottságának, és választmányi tagja a Magyar Földrajzi Társaságnak.
A legtermékenyebb szakírók közé tartozott.1928 és 1973 között 10 könyve és 33 egyetemi jegyzete jelent meg. Félezerre tehető tanulmányainak száma. Közel 50 értekezése jelent meg angol, német, orosz és spanyol nyelven. A szakma számos kitüntetéssel ismerte el munkásságát.
Egykori középiskolájában a Verseghy Ferenc Gimnáziumban rendezik emlékére minden évben a középiskolások megyei földrajzversenyének döntőjét. Születésének 105. évfordulója óta szolnoki szülőházán emléktábla őrzi nevét.