„A parázna Ráhábot, apja háza népét és minden hozzátartozóját azonban életben hagyta Józsué”
(Józs 6)
1 Jerikó olyan alaposan be volt zárva Izráel fiai miatt, hogy se ki, se be nem mehetett senki. 2 Ekkor azt mondta az Úr Józsuénak: Lásd, a kezedbe adom Jerikót és királyát vitéz harcosaival együtt. 3 Járjátok hát körül a várost, valamennyi harcos kerülje meg egyszer: így tégy hat napon át! 4 Hét pap vigyen hét kosszarvból készült kürtöt a láda előtt! A hetedik napon hétszer kerüljétek meg a várost, a papok pedig fújják meg a kürtöket! 5 És ha majd hosszan fújják a kosszarvakat, ti pedig meghalljátok a kürt szavát, törjön ki hatalmas csatakiáltásban az egész nép! Akkor le fog omlani a város kőfala, és a nép bevonulhat, mindenki egyenest előre. 6 Józsué, Nún fia hívatta tehát a papokat, és így szólt hozzájuk: Vegyétek föl a szövetség ládáját, hét pap pedig vigyen hét kosszarvból készült kürtöt az Úr ládája előtt. 7 A népnek pedig ezt mondta: Vonuljatok föl, járjátok körül a várost, és a fegyveresek vonuljanak az Úr ládája előtt! 8 Úgy is történt, ahogyan Józsué megmondta a népnek. A hét pap, aki a hét kosszarvból készült kürtöt vitte, az Úr előtt vonult, és fújta a kürtöket, az Úr szövetségládája pedig utánuk haladt. 9 A fegyveresek a kürtöket fúvó papok előtt haladtak, az utóvéd pedig a láda után ment, és egyfolytában fújták a kürtöket. 10 A népnek azonban megparancsolta Józsué: Ne kiáltsatok, a hangotokat se lehessen hallani, és egy szó se jöjjön ki a szátokból addig, amíg azt nem mondom nektek, hogy törjetek ki csatakiáltásban. Akkor aztán kiáltozzatok! 11 Körülvitette tehát az Úr ládáját, megkerülve egyszer a várost. Azután visszatértek a táborba, és a táborban töltötték az éjszakát. 12 Másnap korán reggel fölkelt Józsué, a papok pedig fölvették az Úr ládáját. 13 A hét pap, aki a hét kosszarvból készült kürtöt vitte, az Úr ládája előtt ment, és folyton fújta a kürtöket. A fegyveresek előttük haladtak, az utóvéd pedig követte az Úr ládáját. Folyton fújták a kürtöket. 14 A második napon is megkerülték egyszer a várost, azután visszatértek a táborba. Így cselekedtek hat napon át. 15 A hetedik napon pedig az történt, hogy pirkadatkor fölkeltek, és a szokott módon megkerülték a várost, most azonban hétszer. Csak ezen a napon kerülték meg hétszer a várost. 16 Amikor hetedszer fújták meg a papok a kürtöket, ezt mondta Józsué a népnek: Kiáltsatok, mert nektek adja az Úr a várost! 17 Átok terhe alatt ki kell irtani a várost, az Úré az mindenestül! Csak a parázna Ráháb maradjon életben mindazokkal együtt, akik a házában vannak, mert elrejtette a követeket, akiket kiküldtünk. 18 Hozzá ne nyúljatok a kiirtandókhoz, különben rátok száll az átok; el ne vegyetek semmit a kiirtandókból, mert átkot hoztok Izráel táborára, és szerencsétlenségbe döntitek! 19 Az összes ezüstöt és aranyat meg a réz- és vastárgyakat az Úrnak szenteljétek, azok az Úr kincstárába kerüljenek. 20 Ekkor kiáltani kezdett a nép, és megfújták a kürtöket. És amikor meghallotta a nép a kürtzengést, hatalmas harci kiáltásban tört ki, és a kőfal leomlott. A nép pedig bevonult a városba, mindenki egyenest előre, és elfoglalták a várost. 21 Kardélre hánytak, kiirtottak mindent, ami a városban volt: férfit és nőt, ifjat és öreget, marhát, juhot és szamarat. 22 A két férfinak pedig, akik kikémlelték azt a földet, ezt mondta Józsué: Menjetek be annak a parázna nőnek a házába, és hozzátok ki onnan őt és minden hozzátartozóját, ahogyan megesküdtetek neki! 23 Bementek tehát az ifjú kémek, és kihozták Ráhábot, apját, anyját, testvéreit és minden hozzátartozóját. Kihozták egész nemzetségét, és elhelyezték őket Izráel táborán kívül. 24 A várost pedig mindenestül fölperzselték. Csak az ezüstöt és az aranyat meg a réz- és vastárgyakat tették az Úr házának a kincstárába. 25 A parázna Ráhábot, apja háza népét és minden hozzátartozóját azonban életben hagyta Józsué. Letelepedett Izráelben, és ott él mind a mai napig, mert elrejtette a követeket, akiket Jerikóba küldött kémkedni Józsué. 26 Abban az időben mondta ezt az átkot Józsué: Átkozott legyen az Úr előtt az az ember, aki hozzáfog, hogy fölépítse ezt a várost, Jerikót! Elsőszülöttjére rakja le az alapját, és legkisebb fiára állítsa föl kapuit! 27 Az Úr Józsuéval volt, és elterjedt a híre az egész országban.
„A parázna Ráhábot, apja háza népét és minden hozzátartozóját azonban életben hagyta Józsué" (25). „Számunkra is azt tanítja Ráháb története, hogy gyökeresen és következetesen szakítsunk az »egyházon kívül nincs üdvösség« tételéből következő gondolkodással és magatartással... Örüljünk annak, hogy az anyaszentegyház tagjaiként Isten munkatársai lehetünk, de vegyük tudomásul, hogy Isten rajtunk kívül másokat is felhasználhat tervei véghezvitelében" (A Szentírás magyarázata. Református Sajtóosztály, 1981. 283. o.) Mit mondjunk? Bizony, így van ez!
RÉ 89 MRÉ 89
„…hirdessék az Isten országát, és gyógyítsanak.” (Lukács 9,1–11)
(2) „…hirdessék az Isten országát, és gyógyítsanak.” (Lukács 9,1–11) A tanítványok Jézus Krisztustól vettek erőt és hatalmat, a szóban és gyógyító tettekben való bizonyságtételre. Ebben az Isten országáról szóló bizonyságtételben mindig összetartozik az evangélium hirdetése és az emberi nyomorúság konkrét enyhítése. Csak jóindulatúan segíteni, Jézus Krisztus nélkül: a magunk mutogatásának egy fajtája. Csak szólni az evangéliumról, látható gyümölcsök nélkül pedig hiteltelen. Mielőtt elindulunk a világba, először az Úrhoz menjünk erőért. Mielőtt emberekkel találkozunk, először Jézus Krisztussal kell találkoznunk (Bonhoeffer). Ne feledjük azonban, hogy ezek a tanítványok, mint apostolok, rendkívüli üdvtörténeti helyzetben kapták a felhatalmazást. Isten ma is cselekedhet csodát, gyógyíthat csodálatosan, ebben felhasználhat bennünket is. De ne felejtsük el, a legnagyobb csoda, Jézus Krisztus feltámadása, benne minden megoldással, már a miénk. Tehát ne várjunk újabb csodákat. Hitben szóljunk és segítsünk, ne bántsunk; – közben adathat a csoda is. De ha Isten nem cselekedne csodát, mi akkor is hisszük, hogy Ő az Úr (Dániel 3,18), aki feltámadott. Nekünk pedig Őbenne örök életünk van! (1–2)
Steinbach József dunántúli püspök Igemagyarázata a Reformátusok Lapjából a Bibliaolvasó Kalauz azon szakaszához, amelyet a Kalauz nem magyaráz.
Az Igemagyarázat online elérhetősége: igemellett.blog.hu.