„Mert sokan engedetlenek, fecsegők és ámítók...”
(Tit 1,10–16)
10 Mert sokan engedetlenek, fecsegők és ámítók, különösen a körülmetéltek között. 11 Ezeket el kell hallgattatni, mert egész családokat feldúlnak azzal, hogy aljas nyereség kedvéért azt tanítják, amit nem volna szabad. 12 Valaki közülük, saját prófétájuk mondta: „A krétaiak megrögzött hazudozók, gonosz vadállatok, lusta, falánk népség." 13 Ez a vélemény igaz. Éppen ezért fedd őket szigorúan, hogy egészséges legyen a hitük, 14 ne foglalkozzanak zsidó mondákkal és az igazságtól elfordult emberek parancsolataival. 15 Minden tiszta a tisztának, de a tisztátalanoknak és a hitetleneknek semmi sem tiszta, sőt szennyes mind az elméjük, mind a lelkiismeretük. 16 Azt vallják, hogy ismerik Istent, de cselekedeteikkel tagadják, mert utálatosak, engedetlenek és minden jó cselekedetre alkalmatlanok.
„Mert sokan engedetlenek, fecsegők és ámítók..." (10). A gyülekezet nem azért nevezhető a szentek közösségének, mert erkölcsileg feddhetetlen és értelmileg kifinomult, hanem azért, mert Isten megmentő kegyelmének a címzettje. Sokszor hangos a város a gyülekezetről való fecsegéstől, ámítástól, máskor pedig hangos a gyülekezet a benne zajló fecsegéstől és ámítástól. Ebben az ördögi hangzavarban kell megszólaltatnunk és meghallanunk Isten éltető igéjét.
RÉ 53 MRÉ 53
„Még Egyiptom miatt is megszégyenülsz…” (Jeremiás 2)
(36) „Még Egyiptom miatt is megszégyenülsz…” (Jeremiás 2)
AZ ÚR NEM AKARJA, HOGY MEGSZÉGYENÜLJÜNK.
– 1. A megszégyenülés nem csupán szégyen, hanem végső kudarc, pusztulás, halál és kárhozat. Jeremiás tökéletesen szemlélteti ezt az állapotot: repedezett falu víztartók vagyunk, amelyek nem tartják a vizet, kiszáradnak (13). Akarjuk az életet, de Isten nélkül olyan ez az önző akarás, mintha vizet markolnánk, mert az kifolyik a kezünkből (14–19).
– 2. A megszégyenülés oka éppen ez a hűtlenség, hitetlenség: A hűséges Úr szent tulajdonai vagyunk, elhagyjuk Őt, és Isten nélkül, e-világi hatalmakkal „paráználkodva” akarjuk az életet (1–13). Olyanok vagyunk, mint a vadszamarak, fékezhetetlen gerjedelmeink kívánságai össze-vissza kergetnek bennünket: ezerfelé keressük a megoldást (24). Júda is mindig az „illetékes nagyhatalmak” oltalmát kereste, az Úr helyett.
– 3. Aki hisz az Úrban, nem szégyenülhet meg! (Ézsaiás 28,16; Róma 10,11) Nincs más lehetőség. Jézus Krisztus feltámadott! (Lukács 24,34) Elveti az Úr azokat, akikben, amikben bizakodunk (37), hogy csak Ő maradjon nekünk, és végképp meg ne szégyenüljünk.
___
Hozzáfűzés az igemagyarázathoz
Jósiás, Júda utolsó hiten járó királya is eltévedt a nagy zűrzavarban: emberi erővel akarta függetleníteni magát, meg akarta állítani Egyiptomot, hogy az összefogjon Asszíriával, Babilon ellen, így Kr. e. 609-ben elesett a Megiddói Csatában.
Steinbach József dunántúli püspök Igemagyarázata a Reformátusok Lapjából a Bibliaolvasó Kalauz azon szakaszához, amelyet a Kalauz nem magyaráz.
Az Igemagyarázat online elérhetősége: igemellett.blog.hu.